Vannak napok - a mai is ilyen -, amikor annyira félek. És fogalmam sincs mitől. Talán a jövőtől? Kicsit. A szellemektől, zombiktól, szörnyektől? Ez nem olyan félelem. A kétségbeesés jobb kifejezés. Mint a mai nap is, nem merek egyedül lenni. Félek a gondolataimtól. Ezért megpróbálok társaságban lenni. De sose sikerül. És tegnap este kezdődött ez az egész. Annyira utálom magam. Legfőképp azért, mert kétségbeesésemben Őt akartam látni. Csak egy apró pillantásra. Holott azt sem tudja ki vagyok; egy hülye csaj, akinek nincs jobb dolga mint utána koslatni és a buszon is őt bámulni. Hát bocs, akkor ne legyél ennyire feltünően helyes.

Hogy levezessem a feszültséget, a félelmet, ami afféle szomorúságba csap át, el akartam menni futni. De az idő mindig közbeszól. Reggel még türhető volt, de akkor Anyával mentünk be a városba kicsit vásárolni, utána meg fodrászhoz. Délben 50 fok, délután 100, este meg este van és naplementekor nem megyek futni, ugyanis nem bízok az itteni kóbor kutyákban. Jövőhéten lovastábor. Tulajdonképpen afféle fényesség az alagút végén. De miért vagyok alagútban? Igazából semmi nem történt, csak néha mintha érezném a jövő kérdéseinek a súlyát. De nekem még nem ezen kéne agyalnom. Hanem ki kellene élveznem az életet, ameddig csak tudom. Ehelyett itthon gubbasztok, ráadásul, hogy még szarabb legyen a hangulatom walking dead-et nézek, amit már hónapok óta hanyagoltam. De most bepótoltam 3 részt és már a 3. évad 3. részénél tartok. Fogadjunk ez még beletett a latba. Ez kellett nekem horror film. De másrészről meg nagyon szeretem, mert mintha erősítené az ember lelkét és ezekből a filmekből megtanulom, hogy mi a valóság és a film közötti különbség. (Bár zombiszerű emberek vannak, akik úgy is viselkednek.Csak nincs leszakadva a fél pofájuk. Ha jól emlékszem akkor a veszettség tünetei hatnak így az emberekre. Vagy csak jövőbeli kép arról, hogy milyen betegséget hozhat létre az ember. Mit tudom én, régen volt az a műsor.) Ma még nagyon meg akarok nézni egy részt a sorozatból, de ha nem jön össze akkor elkezdek egy új könyvet.

Bocsánat, de tényleg nem ilyen bejegyzést akartam. De nagyon kikívánkozott belőlem. Önsajnáltató mód leállítása.